Prága maraton 2012.
Ebben az évben ez volt a 7-ik maratoni futásom, de ami a
legfantasztikusabb, hogy sikerült új egyéni csúcsot elérnem a 3:18:01 idővel.
Szóval sikerült megjavítanom a tavalyi Bp. SPAR-on elért 3:27-et.
Az előző 6 futásomat, ahol a tendencia mindig javuló volt egy jó alapozásnak érzem, de ehhez ez kevés lenne, ha nem fogok ki aznap egy ilyen remek formát is. Szombat reggel 9:30-kor Tamással vonatra szálltunk Prága felé. Kellemes idő volt itt Bp-en, de az előrejelzések nem voltak túl biztatóak, ugyanis hűvös-esős időt jósoltak vasárnapra. Egy 7-órás vonatozás után 16:30-kor érkeztünk meg Prágába, és már csepergett, a melegítőfelső is jól jött. Az utazás kicsit fárasztó volt, de olvasással és szunyókálással töltöttem. Tamás csak olvasta a kedvenc hetilapját. Nem ismertem a várost, nem így Tamás, aki jól ismeri. Így hát elindultunk a szállásunk felkeresésére. Útközben felvettük a rajtcsomagokat, benne a rajtszámmal, reklámokkal, csecsebecsékkel. A mez fizetős volt, nekem nagyon tetszett a színe ellenére is (narancs-piros). 19 órára már volt szállásunk, tehát irány a város! Kicsit később sötétedik mint itthon, kb. 30 perccel. Az óváros és a vár felé vettük az irányt és a Károly hídon át a másnapi maraton rajt-cél helyszínét is megnéztük, és a híres Vencel teret. Egyébként itt voltak másnap az öltözők felállítva. A városnézés hosszabbra sikerült és eléggé fárasztó gyaloglás után 23:00-ra érkeztünk vissza a szállásunkra. Vacsora meg egy prágai sör után már aludtam is, egy ilyen fárasztóra sikerült nap után.
Reggel 6-kor ébredés, és 7-kor elindultunk a szállásról. Metróval mentünk, gyalog kb. 3 km lett volna, de a tegnapiak után nem volt kedvünk hozzá. Leadtuk a csomagokat, majd Tamással bemelegítésként körbefutottunk pár utcát a Vencel tértől a rajt helyszínéig.Tamás nem volt túl elragadtatva az útvonaltól, különösen a macskaköves részektől, és a villamos sínes szakaszoktól. Az időjárás nem volt annyira rossz, sütött a nap, csak hűvös volt. Rövidnadrágban és szélkabátban indultam el, de sokan csak mezben futottak. 9- kor eldördült a rajt, és kb. 5 perc után már kint voltunk a pályán. Kb. 7000 egyéni induló volt. Az első km-t közösen tettük meg, majd jó utat kívánva Tamásnak elindultam a saját tempómban. Nagy volt a tumultus az utcán, ezért hogy ne veszítsek időt jobbára a szegélyen, meg az út szélén futottam kb. 15 km-ig. Ezután már a mezőny széthúzódott, jól lehetett haladni. Ami nagyon meglepett, hogy rengeteg együttes zenélt Nekünk, és zömében rock-ot. Nagyon tudott tuningolni, még csehül is! A futás nagyon jól ment kb. 33 km-ig, itt éreztem hogy kezdek fáradni, és egyre többen haladnak el mellettem. Igyekeztem terelni a figyelmemet a fáradságról, szerencsére csak fáradságnak nevezném, és próbáltam kapaszkodni, hogy ne lassuljak be nagyon. A futás alatt nem szoktam az órát nézni, szándékosan, de előre elterveztem, hogy 40-nél megnézem. Éreztem, hogy nagyon jó még most is a tempóm, szóval 3:07-et láttam. Átfutott rajtam a sikerérzés, most már 100% voltam, hogy teljesülni fog, amit igazán még kijelenteni sem mertem, azaz 3:20 alatti időt elérni! A célba 3:18:01-es idővel érkeztem be. Nagyon jó érzés volt, hogy sikerült megcsinálnom!!! Kis séta után következett az érem, majd folyadék fogyasztás. A tusolás nem volt valami jól megszervezve, ezért beértem a derékig hidegvízzel. Majd átöltöztem, és vártam a Tamást. Beért, gratuláltunk egymásnak, majd miután átöltözött, indultunk is a pályaudvarra, mert 1 óra múlva már vonaton kellett volna lennünk (de késett 30 percet, Bp-ig 50-et). A visszaúton próbáltam az eseményeket feldolgozni, és az élményeimet-élményeinket átbeszéltük. Volt rá bőven 7 óránk.
A következő maratonom majd Keszthelyen lesz május 27-én. Már kitűztem az újabb célt, és kíváncsi vagyok, hogy képes leszek-e ezt az időt űberelni?
- Feri -
Az előző 6 futásomat, ahol a tendencia mindig javuló volt egy jó alapozásnak érzem, de ehhez ez kevés lenne, ha nem fogok ki aznap egy ilyen remek formát is. Szombat reggel 9:30-kor Tamással vonatra szálltunk Prága felé. Kellemes idő volt itt Bp-en, de az előrejelzések nem voltak túl biztatóak, ugyanis hűvös-esős időt jósoltak vasárnapra. Egy 7-órás vonatozás után 16:30-kor érkeztünk meg Prágába, és már csepergett, a melegítőfelső is jól jött. Az utazás kicsit fárasztó volt, de olvasással és szunyókálással töltöttem. Tamás csak olvasta a kedvenc hetilapját. Nem ismertem a várost, nem így Tamás, aki jól ismeri. Így hát elindultunk a szállásunk felkeresésére. Útközben felvettük a rajtcsomagokat, benne a rajtszámmal, reklámokkal, csecsebecsékkel. A mez fizetős volt, nekem nagyon tetszett a színe ellenére is (narancs-piros). 19 órára már volt szállásunk, tehát irány a város! Kicsit később sötétedik mint itthon, kb. 30 perccel. Az óváros és a vár felé vettük az irányt és a Károly hídon át a másnapi maraton rajt-cél helyszínét is megnéztük, és a híres Vencel teret. Egyébként itt voltak másnap az öltözők felállítva. A városnézés hosszabbra sikerült és eléggé fárasztó gyaloglás után 23:00-ra érkeztünk vissza a szállásunkra. Vacsora meg egy prágai sör után már aludtam is, egy ilyen fárasztóra sikerült nap után.
Reggel 6-kor ébredés, és 7-kor elindultunk a szállásról. Metróval mentünk, gyalog kb. 3 km lett volna, de a tegnapiak után nem volt kedvünk hozzá. Leadtuk a csomagokat, majd Tamással bemelegítésként körbefutottunk pár utcát a Vencel tértől a rajt helyszínéig.Tamás nem volt túl elragadtatva az útvonaltól, különösen a macskaköves részektől, és a villamos sínes szakaszoktól. Az időjárás nem volt annyira rossz, sütött a nap, csak hűvös volt. Rövidnadrágban és szélkabátban indultam el, de sokan csak mezben futottak. 9- kor eldördült a rajt, és kb. 5 perc után már kint voltunk a pályán. Kb. 7000 egyéni induló volt. Az első km-t közösen tettük meg, majd jó utat kívánva Tamásnak elindultam a saját tempómban. Nagy volt a tumultus az utcán, ezért hogy ne veszítsek időt jobbára a szegélyen, meg az út szélén futottam kb. 15 km-ig. Ezután már a mezőny széthúzódott, jól lehetett haladni. Ami nagyon meglepett, hogy rengeteg együttes zenélt Nekünk, és zömében rock-ot. Nagyon tudott tuningolni, még csehül is! A futás nagyon jól ment kb. 33 km-ig, itt éreztem hogy kezdek fáradni, és egyre többen haladnak el mellettem. Igyekeztem terelni a figyelmemet a fáradságról, szerencsére csak fáradságnak nevezném, és próbáltam kapaszkodni, hogy ne lassuljak be nagyon. A futás alatt nem szoktam az órát nézni, szándékosan, de előre elterveztem, hogy 40-nél megnézem. Éreztem, hogy nagyon jó még most is a tempóm, szóval 3:07-et láttam. Átfutott rajtam a sikerérzés, most már 100% voltam, hogy teljesülni fog, amit igazán még kijelenteni sem mertem, azaz 3:20 alatti időt elérni! A célba 3:18:01-es idővel érkeztem be. Nagyon jó érzés volt, hogy sikerült megcsinálnom!!! Kis séta után következett az érem, majd folyadék fogyasztás. A tusolás nem volt valami jól megszervezve, ezért beértem a derékig hidegvízzel. Majd átöltöztem, és vártam a Tamást. Beért, gratuláltunk egymásnak, majd miután átöltözött, indultunk is a pályaudvarra, mert 1 óra múlva már vonaton kellett volna lennünk (de késett 30 percet, Bp-ig 50-et). A visszaúton próbáltam az eseményeket feldolgozni, és az élményeimet-élményeinket átbeszéltük. Volt rá bőven 7 óránk.
A következő maratonom majd Keszthelyen lesz május 27-én. Már kitűztem az újabb célt, és kíváncsi vagyok, hogy képes leszek-e ezt az időt űberelni?
- Feri -
Klassz a kis egyperces! :) és klassz lehetett Prága is.
VálaszTörlés